Zagyva-Tisza Árvíz Védelem

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: + 36 56 501-900

PROJEKTINFORMÁCIÓK

E menüpontban bemutatjuk a projektet, s tájékozódhat a beruházással kapcsolatos fontos információkról. 

Kedvezményezett: OVF-KÖTIVIZIG konzorciuma
Támogatási összeg: 8.989.429.840 Ft
Támogatási szerződés hatályba lépése: 2016. 05.30.
Fizikai befejezési határidő: 2020.02.28.
Záró kifizetési határidő: 2020.03.29.

Projekt célja

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása, mellyel hozzájárul a KEHOP által meghatározott „Árvizek kártételei elleni védekezés feltételeinek javítása” egyedi célkitűzés teljesüléséhez is.

A projekt keretében tervezett beavatkozások olyan árvízvédelmi rendszer kialakítását, megvalósítását és működtetését szolgálják, mely konkrét céljai kialakításánál figyelembe veszi a védendő értékek nagyságát, beleértve ebbe az emberi élet és más kardinális értékek védelmét, azaz az árvízi kockázatok mértékét. Ennek megfelelően a projekt célja a jogszabályi előírásokkal és az OP-ban meghatározott célokkal összhangban a töltések MÁSZ + magassági biztonságnak megfelelően történő kiépítése által a Tisza teljes hazai szakaszán az árvízi biztonság növelése, ezáltal az árvízi kockázat csökkentése.

A fejlesztés műszaki szükségességét a 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszint, valamint a folyók árvízvédelmi fővédvonalainak magassági biztonsága, pontosabban a védvonal jelenlegi kiépítettségének a rendeletben meghatározott értékekhez viszonyított magassági hiánya indokolja. A projekt műszaki szükségességét támasztja alá továbbá a töltések geotechnikai állapota.
A projekt által érintett töltésszakasz előírt egyenszilárdságú védelmi kiépítéséhez elengedhetetlen az érintett keresztező műtárgyak felújítása, szükség esetén átépítése.

A fejlesztés szükségessége szempontjából a társadalmi/gazdasági elvárások:

  • Árvízi kockázat csökkentése a társadalmi (pl. kulturális értékek) és természetvédelmi értékek megőrzése érdekében;

  • A térség folyamatos, nem kívánt népességcsökkenése, az országos viszonyokhoz képesti gazdasági elmaradottsága jelentős, javításának egyik módja a térség infrastruktúrájának, közte az árvízvédelmi helyzetének javítása lehetne;

  • A társadalmi-gazdasági változások nyomán a vízügy helyzete a szerb, román és magyar viszonylatban is megváltozott. Megnőtt az önkormányzatok és az egyének tulajdonosi szerepe. Az elmaradt fejlesztések okán az érintett országokban megnőtt a vizek kártételének veszélye, mely határvízi ország lévén ránk nézve különösen veszélyes;

  • Jelen körülmények esetén az árvízi védekezés esetén a védekezési költségek jelentősek maradnak, illetve tovább nőnek.

Összességében megállapítható, hogy mindezek az elvárások együttesen indokolják az árvízvédelmi fejlesztés szükségességét. A fejlesztés célja összhangban van a társadalmi/gazdasági/szakpolitikai/műszaki igényekkel és hozzájárul a KEHOP prioritási tengely egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

Fejlesztés szükségessége

A Tisza magyarországi szakasza a folyó közép szakaszának részét képezi, melyre a lelassult folyási sebesség, és az ebből adódó hordalék lerakás, valamint a meanderezés jellemző. Azáltal, hogy Magyarország alapvetően medence jellegű ország, és így folyóinak döntő többsége külföldön ered, valamint a nagykiterjedésű Alföld alacsony térszintű, mindig is nagyvizek által veszélyeztetett területnek számított. A gyakori elöntések már a korai időktől fogva árvízi védekezésre késztették a lakosságot.

A XIX. század közepén megkezdett folyószabályozási és árvízmentesítési munkálatok során a Tisza folyó alföldi szakaszán kialakult egy egységes árvízvédelmi rendszer. Az átmetszések és az azt követő kanyarulat fejlődések meghatározták a folyó fő vonalvezetését. A medret kísérő árvízvédelmi töltések több ízben erősítésre kerültek, ma már igen nagyméretűek. A többszöri erősítés következtében szerkezetük heterogén, állékonyságuk nem mindenütt kielégítő.

A Tisza vízjárása nagyon ingadozó, bár általában egy kora tavaszi – kora nyári magas vízállású időszak, valamint ritkább esetben egy őszi magas vízállású időszak jellemzi. A kora tavaszi a kárpáti és az erdélyi hegységi területek hóolvadásából származik. A Tiszának és mellékfolyóinak tavaszi árhullámai rendszerint találkoznak, de a tetőzés nem esik egy időre, így egymást nem erősítik. A Duna és a Tisza kora tavaszi magas vízállású időszaka viszont esetenként egybeesik, ilyenkor a Tisza vize nem tud belefolyni a Dunába, és erősen visszaduzzasztja azt. Ez okozta az 1879. évi katasztrofális szegedi árvizet is, amely az egész várost romba döntötte.

A Tisza vízgyűjtő területén az erdők irtása miatt a lehullott csapadék a növényzet vízmegtartó képessége nélkül akadálytalanul és gyorsan folyik le a Kárpátokból az alacsonyabb területekre, hirtelen megemelve a folyók vízszintjét. Ebből adódóan Magyarország, mint a Tisza közép- és alvízi országa számára egy magas vízállású áruhullám elleni felkészülési idő lerövidült, ezáltal a mérések pontossága, és az adatközlés gyorsasága felértékelődött.

 

Műszaki tartalom

A fejlesztés keretében az alábbi szakaszokon terveznek beavatkozásokat:

  1. Zagyva bal part 12+840 – 18+174 tkm között

  2. Zagyva jobb part 12+100 – 14+616 tkm között

  3. Zagyva jobb part 17+466 – 20+300 tkm között

  4. Tisza jobb part 19+500 – 20+000 tkm között

1. Zagyva bal part 12+840-18+174 tkm

Töltésfejlesztés:

A Zagyva érintett töltéseinél az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással (padka megszüntetésével). A helyenkénti talpszivárgás megakadályozására jelen tervben a vízoldali töltéslábnál egy ~1,0 m mélységű, 1:1-es hajlású kétoldali rézsűvel kiemelt agyagfogat terveztünk. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük. A kisajátítás minimalizálása érdekében alternatív megoldásként helyeként a vízoldali töltésrézsű felső harmadában acél (vagy műanyag) szádfal lemez kerülhet leverésre mely egyben biztosítja a meglévő töltéstest vízzáróságát, kiváltva a többlet töltésmagasítást, a mentett és vízoldali rézsű fejlesztését, ill. az agyagfog kialakítását. 

Műtárgyak:

A töltésfejlesztéssel összhangban az Új Kenderéri zsilip jogszabályi előírások szerinti átépítése  szükséges. A védbiztonsági szempontok miatt a projekt keretében előirányoztuk a 2005-ben megszüntetésre került Közös-határmenti zsilip elbontását is. A 19+746 tkm-ben található Bogárzói zsilip az előírások szerinti átépítését is meg kell tenni. A fejlesztés hatására a lefolyási viszonyok változása várható a töltés melletti szivárgócsatornához kapcsolódó belvízcsatornáknál, ezért a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet jogszabályi előírások szerinti zsilip és szivattyúzási hely kialakítása válik szükséges.

2. Zagyva jobb part 12+100-14+616 tkm

Töltésfejlesztés:

Ezen szakaszon is az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással (meglévő padka megszüntetésével). A helyenkénti talpszivárgás megakadályozására jelen tervben a vízoldali töltéslábnál egy ~1,0 m mélységű, 1:1-es hajlású kétoldali rézsűvel kiemelt agyagfogat terveztünk. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük.

Műtárgyak:

A töltésfejlesztéssel egyidejűleg a Határmenti szivattyútelep rekonstrukciója és a Határmenti zsilip előírások szerinti átépítése is szükséges.

3. Zagyva jobb part 17+466-20+300

Töltésfejlesztés:

Ezen szakaszon is az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással (meglévő padka megszüntetésével). A belterületi ingatlanok közelsége miatt egyes töltésszakaszokon vasbeton résfal és vasbeton parapetfal összetett szerkezet kiépítését javasoljuk, mely kisebb területi és földanyag szükséglettel megvalósítható. A tervezett parapetfal magasságát MÁSZ+0,5 m-re terveztük kiépíteni, a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet 3.§-ban leírtaknak megfelelően. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük.

A belterületi érintettség miatt az ingatlanok szivárgó- és fakadóvízzel fokozottan veszélyeztettek, ezért indokolt a tervezés teljes hosszában mentett oldali szivárgó rendszert kiépíteni, mentett oldalon kialakított gyűjtődrének tervezésével, illetve későbbi tervezési fázisban meg kell vizsgálni elektromos szivárgóvíz átemelő telepek létesítésének lehetőségét is.

Műtárgyak:

A fejlesztés során a Zámbori és Pinczi zsilipes műtárgyak előírások szerinti átépítése szükséges. A 17+473 és a 19+828 tkm szelvényben található csapadékvíz átemelők rekonstrukciója szükséges, mely jelentheti a töltést keresztező nyomócső mértékadó árvízszinthez igazodó átépítését és a szivattyúk kapacitásának esetleges bővítését is, továbbá meg kell vizsgálni a mélyvezetésű gravitációs közmű vezetékek (csapadékvíz és szennyvíz) átépítésének szükségességét és módját is.

4. Tisza jobb part 19+500-20+000 tkm

Töltésfejlesztés:

A Tisza töltéseinél az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 5,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as vízoldali rézsűhajlással (padka megszüntetésével). A talpszivárgások megakadályozására a vízoldali töltéslábnál agyagfog kerül kialakításra. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük.

További létesítmények

  • A tervezett fejlesztés része a töltésszakasz felügyeletét ellátó gátőrtelep felújítása, továbbá a 10.02-es szakaszra tervezett új Milléri Védelmi központ építése.
    A 10.02 Szolnok-Újszász-Szórói árvízvédelmi szakasz védelmi központja jelenleg a Szolnoki Szakaszmérnökség épületében kijelölt irodában kap helyet. Védelmi szituációk esetén a hatékony munkavégzés érdekében indokolt a védelmi szakaszon egy új különálló Védelmi Központ létrehozása. A védelmi egységen a legalkalmasabb terület a 10.02./8 Milléri gátőrjárásban a Milléri gátőrtelep mellett felépíteni az új Védelmi Központot. A kijelölt területen adott a központ számára az összes infrastrukturális feltétel. A különálló kialakítás lehetővé teszi a védekezési szituációk teljes körű irányítását, anélkül hogy a napi feladatokat ellátó kollégák és a védekezésbe beosztottak zavarnák egymás munkáját, illetve más Vízügyi Igazgatóságtól átvezényelt kollégák számára színvonalas pihenő- és szálláshely biztosítása is megtörténhet az új védelmi központba. 

  • A Zagyva jobb part 14+616-17+466 tkm szelvények között a töltés mentett oldali padkáján stabilizált útburkolat kialakítása indokolt a jelen fejlesztéssel érintett szomszédos szakaszok útkapcsolatának biztosítására, mely egyrészt az építés, másrészt a védekezés és fenntartás alatti szállítási, megközelítési lehetőséget teremti meg.

  • A Vízügyi Igazgatóság igénye alapján a vízrajzi monitoring fejlesztését irányoztuk elő a Zagyva folyó visszaduzzasztással érintett szakaszának felső határára a Szászberki híd környezetében. A pontos helyszín kijelölésére a következő tervfázisban kerülhet sor. A monitoring rendszer fő elemét kell képeznie egy távjelzős automata vízmércének és vízhozammérőnek, kapcsolódó fogadó rendszer kiépítésével együtt, amely folyásirány meg-határozására is alkalmas.

  • A 19+600-20+300 tkm szelvények között jobb parti mederben partbiztosítás kiépítését irányoztuk elő az árvízvédelmi töltés védelme érdekében folyóméterenként ~5 m3 vízépítési követ beépítve.

  • A szükséges beavatkozásokat részletes talajmechanikai vizsgálatra és geodéziai felmérésre alapozott stabilitási, szivárgási és egyéb szükséges vizsgálatok, számítások eredményeként, ill. az üzemeltetési igények részletes ismeretével lehet pontosítani a későbbi tervfázisokban.

  • Az Árvízvédelmi Gyakorlati Központ megépítésével lehetőség nyílik az árvízi jelenségek elleni védekezési módok gyakorlására a védekezési időszakon kívül. A megépítés elsődleges célja, hogy az árvízvédekezések során előforduló árvízi jelenségeket a legélethűbben szimuláljuk, a védekezési szituációkat előállítsuk. A kiépített gyakorlópályán a Vízkárelhárítási Szervezeti Beosztásban szerepet kapott KÖTIVIZIG-es dolgozók valósághű körülmények között tudják gyakorolni a különböző védekezési helyzetekben alkalmazandó beavatkozási módokat. Az elsődleges cél a védekezésben résztvevők szakmai felkészültségének fokozása, az újonnan beosztott fiatal kollégák felkészítése a tényleges védekezési feladatokra. A Gyakorlati Központ alkalmas lesz a rendeletben előírt védelmi gyakorlatok megtartására is.

 

Általános, mind a négy projekt helyszínt érintő fejlesztések beavatkozások

  • A tervezett fejlesztések része a töltésszakasz felügyeletét ellátó gátőrtelepek és védelmi központok felújítása.

  • Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán jelentkező fakadó- és szivárgó vizek összegyűjtésének, valamint elvezetésének szükség szerinti kialakítása.

  • A beavatkozással érintett szakaszokon a fejlesztési munkák elvégzése után többlet fenntartási igény jelentkezik (pl. nagyobb kaszálandó felületek, több műtárgy), ezért indokolt új fenntartó géplánc beszerzése a fejlesztés keretén belül.

  • A fejlesztéssel érintett szakaszoknál a műtárgyak átépítésénél a hullámtéri csatlakozó csatornák állapotát és a hozzá kapcsolódó hullámtéri bevezetéseket is indokolt megvizsgálni és amennyiben szükséges helyreálltásokat meg kell tenni.

  • A töltésszakaszra mindenütt egységesen 3,0 m széles új útburkolatot terveztünk a közelmúltban történő fejlesztéseknél alkalmazott rétegrendi kialakítással. A fejlesztett szakasz burkolatának közúti vagy más burkolt útkapcsolati összeköttetését stabilizált korona kialakításával tervezzük megteremetni, a védekezés és fenntartás alatti szállítási, megközelítési lehetőségek miatt.

A fejlesztés szükségességét több szakpolitikai cél is alátámasztja, melyek közül a legfontosabbak a következők:

  • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

  • Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

  • Nemzeti Környezetvédelmi Program

  • Kvassay Jenő vízgazdálkodási stratégia

  • Katasztrófa Kockázatértékelési Módszertan és jelentés

  • Árvízi kockázatkezelési tervek

  • Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

  • Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése

 

Projekt várható eredményei

  • Árvíz ellen az előírásoknak megfelelően kiépített védvonal hossza – 11,184 km

  • Fejlesztéssel érintett zsilipek száma – 5 db

  • Fejlesztéssel érintett szivattyútelepek száma 3 db

Megvalósítás résztvevői

Kedvezményezett

Országos Vízügyi Igazgatóság

1012 Budapest, Márvány utca 1/D.
Telefon: 06 1 225 4400
Web: www.ovf.hu

 

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4 Pf.: 63.
Telefon: 06 56 501 900
Web: www.kotivizig.hu

Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szakértő

Imperial Tender Kft.

1022 Budapest, Bimbó út 1-5. A. lház. 3. em. 1.
Telefon: 06 1 205 3215
Web: www.imperialkft.hu 

Szerződéskötés: 2016.06.13. 

Mérnök-Műszaki ellenőr

FŐBER-OVIBER Konzorcium

Főber Zrt.

1138 Budapest, Váci út 140.
Telefon: 06 1 341 5500
Web: www.fober.hu

Oviber Kft.

1054 Budapest, Nagysándor József u. 6.
Telefon: 06 1 312 8600

Szerződéskötés: 2017.03.22.

Kivitelező

Magyar Vakond Kft.

6060 Tiszakécske, Kerekdombdűlő 138.

Szerződéskötés: 2017.05.05.

PR és tájékoztatási feladatok

Hajdú-PR-KO Kft.

4060 Balmazújváros, Batthyány u. 24.
Telefon: 06 70 610 7512

Szerződéskötés: 2018.05.30.

Területszerzés jogi szakértő és értékbecslő

Szerződéskötés: Várhatóan 2018. nyarán

Kivitelező

  • A Milléri Védelmi Központ épületének építése megkezdődött 2018. áprilisban. A többi projektelemhez kapcsolódóan jelenleg a munkakezdéshez szükséges engedélyeztetés és tervezés zajlik.

  • Várhatóan 2018. őszén megkezdődnek a töltésfejlesztési munkálatok, elsősorban Tiszakécskén, később Zagyvarékason.

  • Teljesítési határidő: 2020.02.05.

  • Szerződéses összeg: 6.471.992.000.-Ft + 31 M Ft tartalék